Ha vasárnap, akkor nagycsoport - 1. rész

Az óvónéni azt mondta, hogy mi már olyan ügyes és okos kutyusok vagyunk hogy átküld bennünket a nagycsoportba.
Azt mondta, a kutyakommunikációt itt is meg tudjuk tanulni.


...és igaza volt!
Itt is pont olyan tolakodó kutyusok voltak, mint a kiscsoportban.

Szofi még az óvoda kapujában találkozott és ismerkedett össze egy leendő társunkkal, Zorbával,

de Zorba ezzel le is tudta az ismerkedést többet nem jött oda hozzánk.

Az óvodában Alex, a Leonbergi és egy Retriever, akinek nem sikerült megjegyezni a behívónevét, látott meg bennünket és azonnal jöttek ismerkedni, de olyan kutyahirtelen volt a közeledésük, hogy mind a ketten teljesen megrémültünk.

Ezt látva, csak egy kicsit szaglásztak meg bennünket, aztán kerestek más játszótársakat.

Végre megint ketten voltunk, és akkor csak megláttunk egy igen cuki Skót juhász kutyust.

Odamentünk hozzá, és most mi kezdtük el az ismerkedést.

Így hogy mi kezdeményeztünk és ketten voltunk, sokkal nagyobb volt bennünk a kutyabátorság.

Ő nagyon jól fogadta az ismerkedésünket, hagyta hogy megszaglásszuk, persze azt is éreztük, hogy ketten kicsit elbizonytalanítottuk, ezért egy kis kutyapárbeszéd után mi is odébbálltunk.

Azért ez a nagycsoport egy kicsit jobban tetszett nekünk.

Igen óvatosan, megismerkedtünk meg egy helyes Border Collieval,

aztán én még Alexszel is, aki már az elején is próbált beszélgetésbe kezdeni velünk.

Húúúúúúúúúúú! igen nagy volt és első szaglásra nagyon félelmetes, de aztán kiderült, hogy igazi jó fej és teljesen barátságos szándékkal jött oda.

Ettől a sok új óvodástárstól igen elfáradtam és már mentem volna is haza, de erről majd a következő részben írok nektek.