Első nap a kutyaoviban - 3. rész

Nnnna! Ott tartottam, hogy már megint mindenki csak bennünket akart.
Körbenéztem, hogy megkeressem Szofi barátnőmet, és mit látok!

Látjátok!
Hogy nekem milyen okos barátnőm van!
Talált magának egy biztonságos házat!

Gyorsan én is megkerestem Maresz gazdimat, aki folyamatosan töltötte a gyomorellenőrzőmet a virslipontokkal és én is biztonságba helyeztem magam!





Itt vártuk, hogy vége legyen a nem ránk figyelésnek és indulhassunk a következő adag virslipontokért.
Szerencsére nem kellett sokáig várnunk!

A gazdik megint elszaladtak és Palesz gazdi kiáltott:
- Szofi hozzám! - és barátnőm azonnal szaladt.
Maresz gazdi is kiáltott:
- Bella hozzám! - és én is futottam, ahogy csak bírtam!

Okóóóóóóóós! Fekszik! - mondta Palesz gazdi!
...és megint egy virslipont!

Okóóóóóóóóóóós! Fekszik! - mondta Maresz gazdi és én is begyűjtöttem egy virslipontomat!
Húúúúúúúúúúúú! Ezek a virslipont-gyűjtések! Nagyon szeretjük őket!

...és akkor az ovinap végén egyszer csak az óvónéni megfogott, Maresz gazdim meg el kezdett futni!
Ahogy futott, egyre távolabb került, egyre kisebb lett, én meg egyre nagyobb rémülettel próbáltam volna utána szaladni, de nem tudtam.

Szerencsére ez nem tartott sokáig!
Az óvónéni elengedett és én olyan sebesen futottam, hogy még szinte el sem indultam, máris odaértem.