Féléves lettem

Hahóóóóóóóóóóóóó olvasók! Ma lettem fél éves nagy-kutyalány!

Írtunk is a gazdimmal egy köszönő levelet mentő szüleimnek, mert nélkülük most biztosan nem olvashatnátok azt a sok fantasztikus dolgot, ami velem történik.

Odanézzetek!
Amikor még velük laktam, akkor ilyen kicsi voltam, és ők nagyon, de nagyon vigyáztak rám.

Ugyan már!
Én nem az a kis aranyos kutya vagyok, aki zsemleszínű ruhájában alszik a hátamon!
Én az a másik aranyos kiskutya vagyok, akinek a hátán alszanak!

Mentő szüleim a tesójaimról is küldtek fotókat.

Húúúúúúúúúú, a kutyafáját! Mekkorák lettek Boni és Bátor!
...és aki éppen egyiküket fogja, az én kedves mentőpapám!

Innen üzenem minden tesómnak, Bettinek, Boninak és Bátornak hogy BOLDOG FÉLÉVES SZÜLETÉSNAPOT!
..és a mamámnak is, hogy nagyon szeretem és mindig arra gondolok, hogy biztosan ő is nagyon boldog a gazdijaival!


Kíváncsiak vagytok, mit kaptam a születésnapomra?
Tortááááát?
Dehogy tortát!
Mit is kezdene egy magamfajta féléves kutyagyerek egy tortával?!

Egy jóóóóóó adagot abból a máskor oly nagyon tiltott macskakajából, amire mindig is úgy áhítozunk Szofival!