Heeeeeeeelyedre, heeeeeeeelyedre! Ez most kinek a helye?

Nagyon megszerettük azt a helyet, amit a gazdik csináltak nekünk és nagyon szívesen alszunk is ott.
De nem csak mi járunk ám oda kipihenni a futkározás és a játék fáradalmait.

Jakab is szívesen bemegy a "helyedre" minden vezényszó nélkül is.
Így amikor Szofi barátnőm úgy döntött, hogy pihen egy kicsit, ott találta őt is.

- Szia Jakab! - mondta neki.
De Jakab éppen akkor ébredt legjobb álmából és nem igazán tudta, mit is akar tőle.
- Brrrrrr! - mondta, és behúzódott a sarokba.




De Szofi barátnőm nem hagyta annyiban!

- Csak jáááátszani szeretnék veled.
- Hm? - mondta Jakab és értetlenül nézett.
- Na várj, megmutatom!

- Ezzel a jó kis huzakodóssal fogunk játszani úgy, hogy én megfogom itt, te pedig valahol a másik végénél és megpróbáljuk egymástól elhúzni.
- Ühüm! - mondta Jakab, de mire megértette és kimondta, már késő volt.
Nagy rössel odafutottam, hogy én is játszani akartam, de Jakabnak ez már igazán sok volt, gyorsan szélnek eredt.

Így végül is csak ketten maradtunk,

...de olyan nagy gyömöszölőset játszattunk, hogy az egész "helyedre" döngött a birkózásunktól!