Szombaton az óvodában - 2. rész

Most elmesélem nektek, hogy milyen különös játékban vettünk részt a jó kis szaladgálás után.
Először Szofi ment játszani.

Játszott kicsit a labdával,

aztán a hosszú-zsinóros kötözöttel,

de sokkal jobban érdekelte őt a gazdi, mint ezek a furcsaságok.

Aztán én jöttem.

Hja! Én egy örökmozgó, örökjátszó vagyok!
Amikor a gazdi húzogatva távolodott tőlem, azzal a jó kis puha csonttal, hát azonnal utána eredtem!

Aztán jött egy pórázos labda!
Húúúúúú, az is micsoda élvezet volt!
Így játszottunk, amikor a gazdi ezeket a jó kis játékokat lecserélte a hosszú-zsinóros kötözöttre.

Szaladt előttem és ezt a jó kis zsákmányt húzta a földön. Na persze, hogy meg akartam szerezni rögtön.
Ez annyira érdekes volt, hogy még azt sem vettem észre, hogy a hosszú-zsinóros kötözött a gazdi kezéből átkerült a csibész bácsi kezébe.

Rárontottam és megszereztem!

Olyan boldogan futottam vele, hogy még most is futnék, ha a gazdi magához nem hív és el nem cseréli velem egy jó kis virslipontra!