Új ovi és iskola

A gazdik találtak egy közelebbi helyet, ahova elmentünk egyszer óvodába de azt rögtön ki is nőttük és ahová a következő hétvégétől iskolába fogunk járni.
Az új óvónéni azt mondta, hogy nyugodtan mehetek vasárnap, mert akkor ott csak ovisok vannak és azok úgysem tudják mi az hogy nagylány.

- Helló Igor! - Húúúúúúúúúú, de örültem, amikor megláttam!
Ő is a régi óvodánkból jött, tulajdonképpen ő még közelebb lakik az új ovihoz, de eddig nem is tudta.
- De jó, hogy egy régi barátom is itt van!

Az új oviban találkoztam egy olyan kutyapajtással is, akivel nagyon hasonlítottunk egymásra. Őt Szikrának hívták és a Malinois családból származik. Kiderült, hogy azért ez a nagy hasonlóság, mert távoli rokonok vagyunk. Az én papám is valószínűleg Malinois volt.

Húúúúúúúúú, egy csomó új ovistársam lett. Nagyon jó volt velük!

Szofi is nagyon élvezte az új helyzetet és rengeteget játszott.

Az új oviban is voltak gyakorlatok. Ültünk, feküdtünk, meg a szokásosak.

Aztán egy új feladat következett, a gazdik lába körül kellett nyolcasban kanyarognunk. Hát nagyon izgalmas volt, de a végére igen elkutyulódtunk, azt sem tudtuk hol járunk.

A gazdik először átvezettek a két lábuk között,

aztán vissza, aztán megint át, aztán....
Hááááááááááát, ha nem irányítottak volna bennünket igen elveszettek lettünk volna!
Aztán következtek a bátorságpróbák, de erről majd holnap mesélek nektek.